Lázár János a tramtrain-átadással Karácsonynak és Márki-Zaynak is üzent

Politikai kommunikációs szempontból a narratíva kínálja magát: a hibás gazdálkodás, koncepciótlanság, a városvezető negatív személyiségjegyei
és a korrupció együtt okolhatók Budapest pénzügyi nehézségeiért

“Budapest hagyjon levegőt az országnak”; “[Lázár János] a vasútvillamos (tramtrain) első útjáról a Karácsony Gergely főpolgármesterrel kitűzött tárgyalására induló Palkovics László innovációs és technológiai miniszternek azt mondta, az elmúlt húsz évben a fejlesztési források kétharmadát Budapest használta fel, és csupán egyharmadát a vidék.” Az üzenet első olvasatra jól illeszkedik a kormány és az ellenzéki vezetésű főváros politikai csatározásába, de Lázár esetében politikai következetesség is felfedezhető, hiszen korábban, még miniszterként is konfliktust vállalt az akkori, szintén kormányoldali városvezetéssel.

“Lázár János a tramtrain-átadással Karácsonynak és Márki-Zaynak is üzent” olvasásának folytatása

Az új, föderalista német kormány ismét nekifutna az európai alkotmányozásnak

A német kormány úgy látja, hogy a föderalizmus számára most kedvező a politikai klíma: a jobboldal visszaszorult Európa-szerte, a Brexit utáni válságok pedig lehetőséget kínálnak Európa föderalizálásának megoldásként való bemutatására

Az új, Olaf Scholz (SPD) vezette német szövetségi kormánytól (ha megalakul) a magyar kormány nem sok jót remélhet. Még egy CDU vezette koalíciótól is elsősorban Armin Laschet konszenzuskeresése okán lehetett volna némi visszafogottságot várni, de ott sem sokat – tekintettel a két jobboldali pártszövetség (a Fidesz-KDNP és a CDU-CSU) közötti ideológiai távolságra, valamint az európai politika napirendjén szereplő, vitás pontokra. A “jelzőlámpa-koalíció” (SPD-FDP-Zöldek) viszont szinte minden jelentős, Európa jövőjét meghatározó kérdésben más agendát követ, mint a magyar kormány.

“Az új, föderalista német kormány ismét nekifutna az európai alkotmányozásnak” olvasásának folytatása

Márki-Zay Péter már elkezdte a pénzügyi elit szanálását

Egyelőre nyitott kérdés, hogy kiből lenne kegyenc, és kiből fegyenc

Bige László és Bojár Gábor pénzadománnyal is támogatják Márki-Zay Péter kampányát. Az ellenzék miniszterelnök-jelöltje szerint Mészáros Lőrinctől “vissza kell venni a lopott vagyont”, Hernádi Zsoltot pedig kiadná a horvát hatóságoknak. Szerinte Gattyán György harmadikutas kísérletével a Fidesz érdekét szolgálja, Csányi Sándorral pedig zárt ajtók mögött egyeztetett “a pénzügyi szektor működéséről”. Az “oligarcha/nemzeti tőkésosztály-kérdés” kezd egyre jobban telítődni tartalommal. (Fotó: AFP)

Az EU vezetői most szolidaritást vállalnak azzal, amit eddig elítéltek

A migrációs front- és célországok polgárai joggal érzik azt, hogy Európa elengedte a kezüket, megoldások kínálása helyett akadályokat gördít a kontroll fenntartásának útjába

Miközben az EU-ban dúl a kerítésfinanszírozási háború (a belarusz-lengyel határon ugye humánus, de legalább szükséges módja a védekezésnek, míg a balkáni országokkal szomszédos schengeni határokon már nem az a Bizottság szerint), az Európai Néppárt alelnöke, az EU korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója, korábbi EU-biztos (aki a francia Köztársaságiak – egyik elnökjelölt-aspiránsa), Michel Barnier szerint a külső migráció “kicsúszott az EU kezéből”, Franciaország pedig “elveszítette az ellenőrzést a bevándorlás felett”. Ma már Brüsszelben is kezdik felfedezni, hogy a külső határait védő Közösség nem az “Európa-erőd” építéséről szól, hanem Európa biztonságáról, a belső piac egységének, ezen belül a tagállamok közti mozgás szabadságának fenntarthatóságáról.

“Az EU vezetői most szolidaritást vállalnak azzal, amit eddig elítéltek” olvasásának folytatása
Design a site like this with WordPress.com
Kezdjük el