Az európai politikában napirenden szereplő issue-k a Fidesz kampányüzeneteit erősítik

Az új német szövetségi kormány programjában szereplő politikai irányok (föderalizmus, Németország “bevándorló hátterű ország”), az EU Tanácsának francia soros elnöksége által napirendre emelendő schengeni és dublini reform, illetve az ezekhez kapcsolódó jogi, társadalomszervezési, ideológiai viták a 2021-es magyarországi választás előtt ismét felértékelik a nemzeti szuverenitás és a bevándorlás kérdéskörét. Az Európát sújtó energiakrízis, a háztartások költségeinek növekedése és annak kezelési lehetőségei aktuálissá teszik ismét a rezsicsökkentési témakört. Mindkét tényező a kormánypárti napirendalakításnak kedvez.

Az új német kormány várhatóan szakít majd a Merkel-féle külpolitikai pragmatizmussal

“Kiderült, hogy a magyaroknak és más közép-európaiaknak a haza immanens, a nemzet origó, hazaszeretet nélkül nincs egészséges érzelmi élet. Kiderült, hogy a németek az európai civilizáció másik ösvényén haladnak, valamiféle posztkeresztény és posztnemzeti állapot felé” – olvasható az Orbán Viktor nevével jegyzett, a miniszterelnok.hu oldalon megjelent írásban, amely a hivatalából holnapután távozó Angela Merkelt búcsúztatja. A kormányfő harcostársának nevezi a Németországot 2005 óta vezető kancellárt, ugyanakkor megjegyzi: a kettejük politikája közötti törést a migrációs válság 2015-ös berobbanása és annak utóélete jelentette.

Az EU vezetői most szolidaritást vállalnak azzal, amit eddig elítéltek

Miközben az EU-ban dúl a kerítésfinanszírozási háború (a belarusz-lengyel határon ugye humánus, de legalább szükséges módja a védekezésnek, míg a balkáni országokkal szomszédos schengeni határokon már nem az a Bizottság szerint), az Európai Néppárt alelnöke, az EU korábbi Brexit-ügyi főtárgyalója, korábbi EU-biztos (aki a francia Köztársaságiak – egyik elnökjelölt-aspiránsa), Michel Barnier szerint a külső migráció “kicsúszott az EU kezéből”, Franciaország pedig “elveszítette az ellenőrzést a bevándorlás felett”. Ma már Brüsszelben is kezdik felfedezni, hogy a külső határait védő Közösség nem az “Európa-erőd” építéséről szól, hanem Európa biztonságáról, a belső piac egységének, ezen belül a tagállamok közti mozgás szabadságának fenntarthatóságáról.

Márki-Zay jelenleg három problémával küzd

Az előválasztási kampány véget ért, az ellenzéki szereplőknek a kormányképességükbe vetett választói hitet kell(ene) erősíteniük, Márki-Zay Péter viszont továbbra is erős nyelvezetet használ, olykor radikális kommunikációt folytat. Legyen szó a “Fideszes homoszexuálisok” kérdését firtató állításairól, arról a tézisről, miszerint a kettős állampolgárság (Európa-szerte elismert joggyakorlata) “Szlovákia belügye”, vagy épp a feles többséggel való Alaptörvény-módosítás ígéretének a további pörgetéséről. Az újabb megfigyelési ügyként belengetett “aktára” még az ellenzéki sajtószereplők is “gumicsontként”, “figyelemelterelésként” reagáltak. Ezek mellé odatehetjük a kormány bevándorláspolitikáját vagy a rezsicsökkentést elítélő kommunikációt, amelyekkel lényegében a Fidesz-KDNP 2014-es, illetve 2018-as választási sikereinek központi kampányüzeneteit veszi célkeresztbe Márki-Zay. Csakhogy ezek a hívószavak ma is hatásosak, ráadásul a kormányoldal e területeken több éves előnyben van ellenzéki versenytársaihoz képest a narratívaépítésben.