Miért nem fog Ukrajna – a brüsszeli ígéretek ellenére – belátható időn belül csatlakozni az Európai Unióhoz?

Érdemes elöljáróban megjegyezni, hogy nincs “soron kívüli” EU-csatlakozás, ezen a létrán nem lehet egyszerre több fokot átlépni. A tagállam-jelölteknek teljesíteniük kell a tagság minden egyes, objektív feltételét az általános állami működéstől a közös piaci integrációra való érettségen át egészen az egyes ágazati politikai regulációkig. Erre szolgál az egyes fejezetek külön-külön történő áttárgyalása és a megfelelő jogszabályi változtatások implementálása, illetve előrehaladás során az eredmények monitoringozása. Ha erőfeszítések nélkül, “királyi úton” válhatna bármely ország EU-tagállammá, hosszú jogharmonizációs törekvések és piaci teljesítmény nélkül, a közös piac csakhamar működésképtelenné válna.

Tusványosról és a “kevert fajúakról”

Orbán Viktor tudatos kommunikátor, így valószínűtlen, hogy nyelvbotlás volt, amikor a “kevert fajú” kifejezést használta. Már csak azért is valószínűtlen, mert a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában négyszer is elhangzott ez a szóösszetétel. Más kérdés, hogy “faj” alatt mit értünk: antropológiai, etnokulturális fogalmat vagy éppen egy kollektivizáló, politikai-ideológiai meghatározást. A szövegkörnyezetből (tömeges migráció, európai kultúra védelme) kiderül, hogy az etnokulturális dimenzióról beszél a kormányfő.

A pedofiltörvény körüli harcban a Fidesz és az ellenzék is számíthat veszteségekre

Akinek csupán egy szemernyi illúziója is volt azzal kapcsolatban, hogy a ’22-es választási kampányban fontos szerepet kap majd a programok és víziók ütköztetése, annak kijózanítóan hathatott, hogy hiába állt elő a hatpárti ellenzék a maga programkezdeményével, a magyar politikai diskurzus ismét az ellenségképek körül forog. A kormányoldal a fiatalkorúak védelmére hivatkozva egyben a gender-ideológiának is hadat üzent (beleszállva az LMBTQ-csoportokba), a Momentum és a Jobbik már egymásra licitál, kit melyik börtönbe küldene kormányváltás esetén, a DK pedig ismét elővette az egyházellenes kártyát (amit a külhoni magyarokkal szembeni hangulatkeltés mellett előszeretettel használ), és a papi pedofíliát vizsgálná.

A Fidesz szimbolikus erejű témákkal roncsolja az ellenzéki összefogást

Az ún. pedofiltörvényhez kapcsolódó módosítást lehet és kell is a normatív szövegértelmezésen túl a szimbolikus politizálás irányából vizsgálni, hiszen a deklarált célon túl mégiscsak arról van szó, hogy az ellenzék és a kormánytöbbség egy ideológiai törésvonal két oldalán sorakozik fel. Nem véletlen az időzítés. A Fidesz akkor állt elő ezzel a témával, témakapcsolással, amikor az ellenzéki pártok találtak maguknak egy mozgósító, narratívagyártásra alkalmas, szintén szimbolikus erejű témát: a Fudan-campus ügyét.