Nem csak a forintot izzasztja az eszkalálódó válsághelyzet

Az angol font is történelmi mélységbe került az amerikai dollárral szemben, a Bank of England pedig folytathatja a kamatemelési ciklust, hogy lépést tartson a növekvő inflációval. Utóbbi ebben az évben csaknem nulla közeli szintről emelte 2,25 százalékra az alapkamatot, és rendkívüli kamatemelésről is dönthet a közeli jövőben, miként az a konzervatív pártiak már meglebegtették az elmúlt napokban. Eközben az amerikai Fed (kvázi központi bank) az amerikai gazdaság tartós recesszióba süllyedését kockáztatva folytatja a “sólyompolitikának” nevezett kamatemelési stratégiáját. A jelenlegi válsághelyzetben az USD továbbra is menekülő valutaként funkcionál, a dollár erősödésével párhuzamosan pedig gyengülnek a nemzeti valuták. Az euró után a font is mélypontra jutott, a kínai jüan 8 százalékot gyengült egy év alatt a dollárral szemben.

A beragadt uniós pénzekről és a politikai mozgástérről

Az új, korrupcióellenes hatóság létrehozása kapcsán érdemes három-három tényezőt rögzítenünk. A forint árfolyamát alapvetően három dolog mozgatja: 1.) az energiaárak alakulása és az energia-függőségnek való kitettség (vagyis a gazdasági produktivitás sérülékenysége); 2.) az USD erősödése (“menekülő valuta”), illetve a Fed-del szemben az EKB kamatdöntési stratégiája; 3.) a magyar monetáris politika (MNB) lépéseinek óvatossága. Ezekhez jön még egy percepcionális elem, amelyek a befektetőket megnyugtathatja: a nemzetközi hitelminősítők “osztályzatai”, valamint a magyar kormány és az Európai Bizottság közötti, forráslehívásról szóló megállapodás közelsége, esélyei.

Az instant kata-módosítás a gazdasági sebezhetőség beismerése

A KATA-törvénymódosításról már sokan leírták a véleményüket. Én inkább azzal foglalkoznék most, hogy miért volt annyira sürgető a “kiskapuk bezárása”, hogy sürgős eljárásban kelljen tárgyalnia az Országgyűlésnek, ráadásul az új szabályozást már az adóév közben, szeptembertől életbe léptetni – napokkal azután, hogy Gulyás Gergely kancelláriaminiszter bejelentette: az Európai Bizottsággal való megállapodás jegyében “a kormány által kezdeményezett jogalkotást megelőzően a társadalmi konzultációra időt kell adni”.

Az EU-val való megállapodás stabilizálhatná a sérülékeny forintot

Az elmúlt időszakban Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter és Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter is arról beszélt, hogy a magyar gazdaság elemi érdeke, hogy az év második felében megtörténjen az Európai Bizottsággal való megállapodás az újjáépítési alap, valamint az egyes operatív programok forrásigényét fedező strukturális és kohéziós keretösszegek lehívásához. Navracsics Tibor számára ez különösen nagy politikai téttel bír, hiszen az uniós pénzcsapok megnyitását az ő felelősségi körébe rendelte az új kormányzati struktúra (nem véletlen, hogy a volt uniós biztos gondolkodási időt kért a miniszteri pozíció elfogadása előtt). Navracsics brüsszeli kapcsolatrendszere kétségtelenül jelent némi befolyást, ám azt látni kell, hogy a miniszter mozgásterét főként az Orbán-kormány aktuális külföldi megítélése, politikai kötélhúzása határozza meg, határolja be.