A makrogazdasági egyensúly helyreállítása lesz a választást követő időszak legfőbb kihívása

Miközben a kormány gyors reálgazdasági kilábalásnak örvendhet, és a különböző társadalmi csoportoknak nyújtott adókedvezményekkel, extra juttatásokkal, a rezsi- és üzemanyagárak mérséklésével igyekszik javítani a választói közérzetet (és a kormányzati teljesítménnyel való elégedettséget), a háztartások elkölthető jövedelmének vásárlóerejét már rövid távon is negatívan befolyásolja a megugró infláció. Utóbbi mögött nemcsak a gazdaság válság utáni stimulálása és a választás előtti osztogatás miatti költekezés áll, hanem olyan tényezők is, mint a forint tartós gyengélkedése, vagy a kibontakozó nemzetközi energiaválság. A kedvező növekedési mutatók mellett mostanra látványosabbá vált a makrogazdasági egyensúly megbillenése.

Matolcsy ismét élesen bírálta a magyar gazdaságpolitikát

Matolcsy György MNB-elnöktől az elmúlt években már megszokhattuk, hogy időnként bírálja a kormány (leginkább Varga Mihály pénzügyminiszter) gazdaságirányító lépéseit, célkitűzéseit. Az utóbbi időben azonban olyan megállapításokat tesz, amelyek a jó kormányzás egyik fontos attribútumát, a válságkezelés terén mutatott kormányzati teljesítményt vonják kétségbe.

Matolcsy nem szinoptikus, de nem is mozog aszinkronban a kormánnyal

“Egyre nagyobb a különbség a jegybank és a kormány között a magyar gazdaság helyzetének megítélésben” – állítja a cikk. Ebben lehet igazság, tekintettel arra, hogy Matolcsy György és Varga Mihály a válság még akut szakaszában is egymásnak ellentmondó várakozásokat fogalmazott meg, és ezek a későbbi fejlemények tükrében sem kerültek szinkronba egymással. Ugyanakkor félrevezető volna a kormány és a jegybank viszonyát kizárólag Varga és Matolcsy személyes viszonyán, illetve a “fegyelmezett, ám földhözragadt pénzügyér” és a “nagyot álmodó, gazdasági fantaszta” relációban szemlélnünk.