Kincstári optimizmus lengi körül a megszavazott költségvetést

Júniusban már írtam a vármegyék és a főispánok kérdéséről, valamint az önkormányzati és az EP-választások egyidejű megtartásáról (ITT). Arról sem érdemes sokat beszélni, hogy Novák Katalin aláírta a “katatörvényt”, hiszen a köztársasági elnök csak gyenge vétóval rendelkezik, amivel ideig-óráig képes megakasztani a jogalkotó szándékát, így sem a politikai, sem az alkotmányossági vétó nem gördítene érdemi akadályt az elfogadás elé (még ha volna is ilyen szándék). Beszélhetünk persze méltányossági elvről vagy jogbiztonságról, ám egyértelmű, hogy az adóév közbeni változtatás mögött a (rövid távú) költségvetési szempont az elsődleges – legalább a részlegesen elzárt uniós pénzcsapok újranyitásáig. Érdemes ugyanakkor néhány szót szólni a 2023-as évi központi költségvetésről, amelyről szóló törvényjavaslatot a mai napon fogadta el a parlament.

Itthon parázsfutás, nemzetközi plénumon politikai kötélhúzás várhat a kormányra

Volt már rá példa, hogy a nagyobb tömegeket tartósan megmozgatni képes tiltakozó akciók nyomán a kormánytöbbség végül kénytelen volt engedni (pl. 2014 októberi, internetadót elleni tüntetések). Most azonban egy összetett válsághelyzetet kell kezelne a kormánynak – erős külső determinációkkal, valamint egyre szűkülő pénzügyi-gazdasági mozgástérrel. Reális veszély a kormány számára, hogy a válságkezeléssel kapcsolatos intézkedések által kiváltott tiltakozások „forró őszt” hoznak majd.

A makrogazdasági egyensúly helyreállítása lesz a választást követő időszak legfőbb kihívása

Miközben a kormány gyors reálgazdasági kilábalásnak örvendhet, és a különböző társadalmi csoportoknak nyújtott adókedvezményekkel, extra juttatásokkal, a rezsi- és üzemanyagárak mérséklésével igyekszik javítani a választói közérzetet (és a kormányzati teljesítménnyel való elégedettséget), a háztartások elkölthető jövedelmének vásárlóerejét már rövid távon is negatívan befolyásolja a megugró infláció. Utóbbi mögött nemcsak a gazdaság válság utáni stimulálása és a választás előtti osztogatás miatti költekezés áll, hanem olyan tényezők is, mint a forint tartós gyengélkedése, vagy a kibontakozó nemzetközi energiaválság. A kedvező növekedési mutatók mellett mostanra látványosabbá vált a makrogazdasági egyensúly megbillenése.

Matolcsy intelemmel vegyesen méltatta az eddigi gazdaságpolitikát

A járványhelyzet előtti tíz év magyar gazdasági eredményeit összegezte az MNB elnöke. Emlékezetes, hogy Matolcsy György még júniusban is pozitív növekedési adatot várt az idei évre (Varga Mihállyal nem először vitába keveredve). Most arról írt, hogy szerinte hová kell majd visszatérni a pandémiát követően.