Ami most történik, Európát az USA, Oroszországot Kína alá rendeli

Csak úgy, margóra vagy lábjegyzetbe: Azok, akik most azon szörnyülködnek, hogy egy újrablokkosodó világban Magyarország nem a Nyugat legkeletibb perifériája akar lenni, hanem inkább központi szereplő, híd Nyugat és Kelet között (amivel egyébként teljesen összefér az euroatlanti integráció), azok a hidegháborús kölcsönös elrettentés évtizedeit és a lehetséges atomháború viharfelhőit kívánják vissza Európa egére. Azzal, hogy Európa közvetett hadviselő féllé vált, és a mihamarabbi, minél előnyösebb béke helyett a teljes győzelem lázálmát kergeti, egy tartósan befagyó konfliktus részévé válik – bárhogyan is érjen véget a jelenlegi háború. Vagyis nem folytathatjuk ott, ahol békeidőben abbahagytuk, aminek komoly gazdasági, társadalmi hatásai lesznek.

A transzatlanti kereskedelmi háborúról is Putyin tehet?

Új év, új remények és kihívások. Svédország veszi át az EU Tanácsa soros elnökségét. Még a Politico nevű, a brüsszeli főáramot követő lap is “transzatlanti kereskedelmi háborút” vizionál már a svéd elnökség idejére, hangsúlyozva, hogy az USA – az európai országok kárára – profitál az orosz-ukrán háborúból. Micsoda eretnek gondolatok (!) – voltak még néhány hónapja -, legalábbis amíg csak Orbán mondta, nem pedig Macron is. Persze, a Politico nem volna Politico, ha az EU és az USA között szélesedő törésvonalért nem Putyint tennék felelőssé. (Az orosz elnök elég sok rosszért felelős, de speciel Washington politikájáért pont nem.)