Mit adott nekünk a politika? 2021 értékelése 5+1 pontban

Év végi összefoglaló, amelyben az Index újságírójának értékeltem a 2021-es esztendő legmeghatározóbb belpolitikai történéseit.

Leginkább ki nem kényszerített hibák buktathatják meg a kormányt

Az újabb járványhullám nyomában járó kormányzati intézkedésekkel és azok közvéleményre gyakorolt hatásaival a nem elkötelezett (aktív bizonytalan, részvételükben ingadozó) szavazók körében a válságkormányzás (szubjektív) teljesítménye válik elsődleges választói attitűdformáló tényezővé. Hatása nem kizárólagos (lásd: ITT), de kritikus, amit az elmúlt egy évben nemzetközi példák sora bizonyított. Ez azt jelenti, hogy a “jó kormányzás” fokmérőjévé a járvány terjedésének kordában tartása, az egészségügyi ellátórendszer terhelhetősége és a gazdaság zavartalan működésének biztosítása válnak. Ehhez társul egy erős szubjektív érzület, amelyet a hatósági előírások időszerűségébe és elégségességébe, valamint az egyéni szabadság korlátozásának szükségességébe, arányosságába vetett hit határoz meg. A (részleges) gazdasági leállás még mindig nagyobb politikai kockázatot rejt, mint egy közepesen hatékony járványkezelés, amely képes a felelősséget teríteni.

Kötcse idén a választási tétadásról és a kampány-stratégiáról szólt

1.) A Fideszben közel sincsen pánikhangulat a 2022-es választás miatt, sőt, inkább óvatos optimizmus jellemzi a pártvezetést és annak holdudvarát. Ennek fő oka, hogy a “válságkezelő kormány” narratívája működik, a kormány a nehézségek mellett is képes felmutatni politikai teljesítményt, ami visszaköszön a közvélemény-kutatásokban, választói attitűd-felmérésekben. Ugyanakkor világos, hogy élesebb versenyhelyzet várható, mint 2018 áprilisában.

Ha a járványkezelés szubjektív megítélését nézzük, egyelőre jól áll a kormány

A European Council of Foreig Relations kutatása (amelyet a Mandiner szemlézett) Magyarországra vonatkozó adatait tekintve egybevág azokkal, a választói közhangulatot és a járványkezeléssel való elégedettséget kutató, hazai felmérésekkel, amelyek döntően pozitívnak ítélik a védekezés eredményességét, illetve a korlátozó intézkedések elhagyását. Ezek nyomán a három fő kérdés: 1.) Fenntartható-e ez a társadalom-lélektani állapot az ősz folyamán, illetve azt követően? 2.) Milyen hatással lehet ez a pártpreferenciák változására? 3.) Ha eléri az országot az újabb járványhullám, milyen hatással lehet az uralkodó attitűd a védekező intézkedésekkel szembeni szabálykövetési hajlandóságra? +1.) Meddig maradhat intakt a válságkezelő kormányzás imázsa – különös tekintettel a gazdasági teljesítmény és a fogyasztói bizalmi index alakulására?